| |
Jászmagyarok – Hol vannak a katonák? Sag mir vo die blumen sind (Hol vannak a katonák?) És ua. szintén tőle angolul:Where have all the flowers gone? Pajor Tamás: Rosenberg Dani (éneklik: Koncz, Bródy Cipő, Demnjén, Pajor, Somló) Pajor Tamás: Soha többé - A budapesti holokauszt áldozatok emlékét ápoló dal
Đorđe Balašević - Ne lomite mi bagrenje (Ne törjétek ki az akácosom) Mintegy üzenetként, hogy a regény nem szerbellenes, hanem „csupán” embertelenség ellenes, egy Balašević balladát is csatolok. A dal címe: Ne törjétek ki az akácosom (Ne lomite mi bagrenje) A dalban a balladai homály miatt ugyan kimondatlan, de a történet egy másik, déli tartományban játszódik (illetve most már (talán?) független állam) ahol akkor és ott ('86) többnyire éppen a szerbeket zaklatták a helyi többségi etnikum (albánok) tagjai. A dal arról szól, hogy egy parasztember egyenes derékkal áll vádlottként a bíróság előtt. Súlyos bűnnel vádolják, ő nem tagadja vétkességét. Ám előadja az előzményeket. Ahogyan a "jó szomszédok" szisztematikusan ellehetetlenítették. Legázolták a termését, lopták a gyümölcsét, amikor az akácosát is kitörték (az azért komoly kemény fa, nem valami inci-finci bodza, amit csak úgy "véletlenül" bajosan lehet kitörni) akkor viszont végképp elszakadt nála a cérna. És mindezt olyan nyelvi bravúrokkal fűszerezi a szerző, amiknek a lefordításához én sajnos cseppet sem értek, szinte Walesi bárdok minőség (na jó, lehet, hogy túloztam, mégiscsak könnyűzene). Đorđe Balašević kiváló vajdasági szerb sanzonénekes, dalszövegíró és előadóművész, de még inkább kiemelném emberi nagyságát. A pacifista művész a tébolyult kilencvenes években tevőlegesen részt vett a délszláv területeken különféle okokból ártatlanul üldözöttek megmentésében.
|
|